2011. szeptember 25., vasárnap

Jószay Magdolna

Párhuzamosan

A párhuzamosok mi vagyunk.
Nem, nem hinném,
hogy találkozhatunk.
Haladunk egymás mellett
időtlen időkig,
ismerős rajtad minden,
látom hibáid s erényeid,
mint ahogy te is látod rajtam
az élet hegeit.

Fénylünk és égünk,
ha a Nap vagy Hold
szórja ránk kincseit,
s tűrünk, ha vihar
zúdítja ránk nyilait...
Időnként intünk egymásnak,
de te is tudod, mese csak,
hogy a párhuzamosok
a végtelenben találkoznak.