2011. szeptember 25., vasárnap

Bódai-Soós Judit

Könnycseppek
-részletek-

Valahonnan egészen mélyről felsírt szavak ezek, könnycseppek, melyek talán tisztítanak, és reménnyel áztatva arcomat, fel is szabadítanak...

(1)

Már oly nehéz
életet találni
szunnyadó szívemben,
s ha mégis rezdül
- ha rezdülni mer -
a lelkem dermed rémülten össze.

(2)

falak feszülnek bennem
végtelen magas falak
edzett
acélgolyóvá kéne lennem
hogy titeket lezúzhassalak
vállalhatatlan
ez áldozat nekem
inkább
csak cseppenként
folyok ki
a hajszál-repedéseken

(5)

Mintha
véremben lenne a bú,
mely szívembe futva
elcsal egy-egy dobbanást:
kapzsin gyűjtöget
magának spórolva össze
életem keserű napjait,
álmaimat s hitemet
lopja meg.