Az est az én könyvem, Biborban
pompáz a bársony, fedelén;
színarany pántjait nyugodtan,
hűvöslő kézzel bontom én.
Eltölt a nyájas hang egészen,
míg első lapját olvasom,
második lapját csendbe nézem,
harmadikat már álmodom.
Fodor András fordítása
"A vers valami éteri magány, amit mégis meg lehet osztani."