2011. június 26., vasárnap

Fernando Pessoa

Könnyed, rövid, szelíd

Könnyed, rövid, szelíd
Madárének emelkedik
A légben, melyben égre kap
A nap.
Hallgatom, s elhallgatott...
Talán, mert őt hallgattam, tovább már
Nem dalolt.

Soha, soha, és semmiben,
Ha nap fénylett a zeniten,
Vagy pirkadt, vagy napnyugta aranylott,
Nem adatott
Nekem élvezet
Soha, csak a hiány, még mielőtt éreztem volna
Némi jókedvet.

Bernát Éva fordítása