2010. október 9., szombat

Boda Magdolna

(így sem lesz gömbölyűbb)

Semmi sem változott.
Minden maradt a régiben,
szögletes mindenfélék,
éles élekkel,
szúrós sarkokkal
művirágok alatt
porosodó izmusok,
s közöttük matató kezek.
A világ kezd telítődni apró
a panelodúkból kirajzó
zöld zakós menedzserekkel.
Pedig még mindig gömbölyű
világról álmodom.