2010. október 4., hétfő

Halmai Tamás

Misztérium

Hunyorgó szívvel állni a napon.
A fejet fel-, a félelmet leszegve.
Mert misztérium minden alkalom,
és minden szépség: készenlét a szentre.

A déli napot még ma követi
a téli hold. Éber hitet az álom.
De szakadatlan játszik valaki
fénytestű fuvolákon,

s a fák törzsében angyalok
anyagtalan szíve dobog.