2010. október 24., vasárnap

Csoóri Sándor

Szomorún szeretlek
-részlet-

Túl gyermek-vágyakon,
ifjú szerelmeken
szerettelek én meg.
Túl a megkívánás partjain vetettek
horgonyt a sorsomban
tiszta szenvedélyek.

Tavaszi szelektől
tépett éveimben
arra vártam mindig,
hogy jön majd valaki, ki elé kezeim
hűséges szerelem
vadrózsáit hintik.

Itt vagy, itt, mellettem
őszi erdő csendjén
s szótalanul nézlek.
Tudod, hogy szeretlek és tudom, hogy szeretsz,
s mégse vesznek karba
dajkáló remények.
...

Itt vagy, itt, mellettem,
őszi erdő csendjén,
s szomorún ölellek.
Nagy messzeségek és nagy remények nélkül
dacos büszkeséggel
szomorún szeretlek.