2010. szeptember 29., szerda

Nemeskéri-Orbán István

Színek

A piros: az élet és a vér,
Lenyugvó nap és vihar,
A fehér a testvériség, a frigy,
A tisztaság színe, maga.
A zöld minden növény, mi ad,
A barna földön megragad.
A kék az ég fölül, hogy lásd magad,
S kék a tenger, az másként kék,
Világos vagy sötét, haragvó,
A sárga az arany a nap sugara, a fény
S van még a fekete, az éj,hozzá
Az ezüst csillogó éji hajó,
A halál, Káron ladikja, s jön még utána,
Új vörös, a szerelem és az érett narancs,
Püspöklila kalap alatt, pompázó színekben
Gazdag impresszió, ragyogás.
Mind festők ecsetjére valók.
Mindent elborítanak, búsan, vidáman
Tobzódva, játszanak.