2010. június 5., szombat

Antal Adrienn

Így adnám neked

Feltöröm a csendet,
ahogy anyám törte a diót,
ha sütni készült valami jót,
amikor haza várt.
Így adnám neked a szerelmet.

Morzsolom a csendet,
ahogy nagymamám az olvasót,
ha látott szívből kérni valót,
mit csak Isten adhat.
Így adnám neked a szerelmet.

Simítom a csendet,
ahogy takarót az ágyamon,
hová ölelni vár két karom,
mint a Nap a hajnalt.
Így adnám neked a szerelmet.

Ringatom a csendet,
ahogy szülőanyja gyermekét,
hogy ölében hunyja le szemét,
míg álomba merül.
Így adnám neked a szerelmet.

Figyelem a csendet,
ahogy őr a kései lépteket,
ha várja még akit beereszt,
mert egyszer hazaér.
Így adnám neked a szerelmet.