2010. május 30., vasárnap

Váradi Róbert

Messze a föld fölött...

Egy fényes üstökös az égen
Messze a föld fölött
Szélsebesen száguld már régen,
A sötétséget elhagyva, ahonnan elszökött.

Csillagközi szerelem a mienk, s eleven,
Messze a föld fölött,
Felülemelkedve törvényen, embereken,
Rémálmokon, amiket sorra ledöntött.

Szórja sárga sugarát szerteszét,
Messze a föld fölött,
Hogy beragyogja kérges lelkek szívét,
Kiknek szerelme nem örök.

Mint hideg éjben a gyertyaláng,
Messze a föld fölött,
Pislákol, majd összeforr a szánk,
És köddé foszlunk majd egymás előtt.