2009. december 1., kedd

Végh Tamás

Ölelj át!

Úgy érzem most, hogy sosem ér véget a tél.
Örökké tart e ködbe-vert arcú, szelindek-éj,
És a szívemre lép. Kora dér vasa bennem.
Öleld át lassan, finoman a lelkem, ne törjön el.