2009. december 18., péntek

Őri István

Elfáradtam, Istenem!

Elfáradtam, Istenem!
elfáradt az életem,
elfáradtak a szavak,
lassan lépked a gondolat,
pedig nem éltem sok évet,
nem én tartottam az eget,
s a földet sem
vállam nem cipelt súlyos terheket
s mégis elfáradtam -
mondd Uram, ez hogy lehet?
és miért?
még annyi mindent akartam tenni,
annyi helyre sietve menni,
de nem mozdul a létem
csak aludni lenne jó
befejezni kevés-sok évem
aludni mélyen
semmit nem álmodó
álomtalan éjen -
elfáradtam, Istenem...
a sorok is egyre lassabban
tűnnek elő
tétova kezem szánalmasan
keres
az álom lassan lezárja szemem
milyen jó aludni!
engedd
sokáig
örökké
elfáradtam, Istenem...