2009. december 15., kedd

Kovács Erika

tegnap

tegnap kacagott
a lány
szívből jövőt
arcán folyt könnye
aztán alábbhagyott
majd csendesült
ölébe sóhaj-neszek estek

összegömbölyödve ült le
a tóparton
mint ottfelejtett ajándék
nem létező karácsonyfa alatt
masni nélkül
lopott lélegzetben

elcsukló hangjában
megfulladt imája
szíve lüktetése is
már csak ritmust pazarol...